Az Európai Bizottság kész arra, hogy elvessék a kötelező kvótarendszer bevezetését a tervekben szerepelt 120 ezer menekült Európán belüli újraosztására - tette közzé a nap talán legfontosabb menekültügyi hírét a Reuters. A 120 ezres számot nem vetnék el, de a kötelező rendszer helyett valami mást találnának ki.
Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.
Zupkó Gábort nevezték ki az Európai Bizottság budapesti képviseletének a vezetőjévé - jelentette be szerdán a Bizottság Brüsszelben. Ő Szűcs Tamást váltja, akinek megbízatása december elsején jár le.
Zupkó jelenleg a brüsszeli bizottság kommunikációs főigazgatóságán igazgatói tisztséget tölt be, és 2005-ben csatlakozott az intézményhez.
Kritikus hangvételű jelentés látott kedden napvilágot, amelyben az Európai Számvevőszék azt írja: év elején 12 olyan uniós tagország - köztük Magyarország - volt, amely nem felelt meg az előírt uniós követelményeknek a közlekedés- és energia-infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzések terén. Az uniós könyvvizsgálók azt javasolták a Bizottságnak, hogy hatáskörét kihasználva következetesen függessze fel a források kifizetését a tagországok számára, amíg nem orvosolják a hiányosságokat - írja a Financial Times.
Az uniós belügyminiszterek hétfői rendkívüli csúcstalálkozója után közleményt adott ki az Európai Bizottság. Ebből kiderül, hogy nem volt egyetértés az újabb 120 ezer menekült EU-n belüli elosztásáról. A Bizottság ezzel kapcsolatban egy komoly üzenetet is megfogalmazott közleményében.
Több uniós tagállam, köztük Dánia, Bulgária és Szlovénia is segítséget ajánlott fel az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül Magyarországnak, amit hazánk még múlt hét pénteken aktivált - közölte hétfőn az Európai Bizottság.
Míg az Európai Beruházási Terv fő irányaival egyetértett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Luxemburgban tartott informális ECOFIN-ülésen, addig az uniós szintű minimum effektív adóztatás előírása ellen felemelte szavát - legalábbis ez derül ki a tárca által ma kora este kiadott közleményből. Ez ugyanis rögzíti, hogy minimum effektív adóztatás előírása nem a tisztességes adóversenyhez vezetne, hanem az uniós szerződésekben is rögzített tagállami adószuverenitás csorbításához. A közlemény emiatt leszögezi: "Az adóverseny a gazdasági élet egészséges jellemzője, véleményünk szerint nem lehet cél a korlátozása." Az alábbiakban az NGM közleményt teljes terjedelmében közzétesszük.
Jean-Claude Juncker parlamenti évértékelő beszéde után a Bizottság közzétette átfogó javaslatcsomagját a migrációs stratégia megvalósításával kapcsolatban. A korábban kiszivárgott információknak megfelelően az eredeti 40 ezer mellett plusz 120 ezer menekült befogadására tettek javaslatot, amiből Magyarországról 54 ezer főt helyeznének át. Az áthelyezési programban való részvétel kötelező jellegű lehet és az uniós költségvetésből összesen 780 millió eurónyi keretet biztosítanak rá. Hatályba léptetnének egy állandó áthelyezési mechanizmust is, ami a 160 ezres kereten túl döntene arról, hogy egyes nyomás alatt lévő országoktól még kinek mennyi embert kellene átvennie.
Az amerikai General Electric Co. (GE) megkapta az Európai Bizottság engedélyét az Alstom energiaipari üzletágának átvételéhez bizonyos feltételekkel.
Az Európai Bizottság holnap bemutatandó javaslatcsomagja - benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel - az "első fontos lépést" jelenti a menekültválságban - jelentette ki mai berlini sajtótájékoztatóján Angela Merkel. A német kancellár a svéd miniszterelnökkel tartott egyeztetés után azt is hozzátette: a második lépés az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani. Merkel azt is jelezte, hogy amikor egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, "a szociális támogatás csak abban az országban jár, és más országokban nem jár". Ez lenne tehát az a megoldási irány, amellyel valóban el szeretnék érni az EU-tagok, hogy a másik tagállamba ne menjenek át a menekültek, hanem ott kezdjenek integrálódni, ahova kerülnek az elosztás után.
Percekkel ezelőtt érkezett a döntés Brüsszelből, miszerint az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy 4 millió eurónyi gyorssegélyt ad Magyarországnak a menekültügy kezelésével kapcsolatos kiadások fedezésére. Ez éppen a fele annak az összegnek, amelyet augusztus közepén kértünk gyorssegélyként.
Bár már hetekkel ezelőtt megékezett az első hír arról, hogy a kormány 2017. június 30-ig ki szeretné írni az összes 2014-2020-as EU-forrásra a pályázatokat, de az erről szóló kormányhatározat csak múlt pénteken jelent meg és van benne további feladat is az illetékes négy miniszter számára.
Kiszivárgott az Európai Bizottság válságterve, amivel a menekültkrízist enyhítenék, és amely a kvótákat is tartalmazza. A javaslatot szerdán jelentik be, a lényeg, hogy 120 ezer főleg Magyarországra, Olaszországba és Spanyolországba érkező menekültet osztanak szét az unióban, akik befogadásáért a fogadó országoknak fejenként 6000 euró jár. Aki nem akar befogadni menekülteket, az kivásárolhatja magát a kötelezettség alól. Az ukrán krízis elmérgesedése esetén meginduló menekültáradat pedig felmentést adhat a rendszer alól a kelet-európai tagállamoknak, így Magyarországnak is.
Az általános forgalmi adóbevételek beszedésének hatékonysága nem javult - állapította meg az Európai Bizottság legfrissebb jelentése, a 2013-as adatok alapján.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jövő héten új javaslattal fog előállni a menekültügyi krízis rendezése céljából - számol be a Financial Times. A lap úgy tudja, hogy ennek keretében az uniós tagállamoknak 160 ezer menekültet kellene befogadniuk kvóták alapján.
Az Európai Bizottság szóvivője szerdán arra utalt, hogy jövő hétfőn jelenthetik be, mennyi támogatást kap Magyarország az unió menekültügyi alapjából. Előtte holnap, azaz csütörtökön Brüsszelben saját kezdeményezésére találkozik az EU három felső vezetőjével a téma megvitatására.
Minden 100 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, illetve mintegy 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez - állapítja meg a rövidesen kifutó 2007-2013-as uniós ciklus adataiból készített elemzésében a Magyar Fejlesztési Bank havi összefoglalója. Az MFB Periszkóp című anyaga szerint minden 100 milliárd forintnyi uniós forrás mintegy 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között. Az anyag emlékeztet az Európai Bizottság tavaly nyári elemzésére, amely szerint a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországra érkező források évente átlagosan körülbelül 0,6%-kal növelték mind a GDP-t, mind a foglalkoztatást a támogatások nélküli helyzethez képest. Az anyag készítői a 7 évre járó források kapcsán nem túl optimistán úgy fogalmaznak: "van rá esély, hogy Magyarország képes lesz az összes rendelkezésre álló EU-forrás felhasználására, ugyanakkor vannak kockázatos területek." Ezek kapcsán a Portfolio által már megírt területeket emelték ki.
A magyarok több mint kétharmada szerint rossz a gazdaság jelenlegi állapota, és a többség a saját háztartásának anyagi helyzetét is rossznak ítéli - derül ki a közelmúltban publikált friss Eurobarométer-felmérésből. Az Európai Bizottság által készített kutatás szerint a magyar válaszadók 62 százaléka nem bízik a kormányban, az Európai Unió iránt sokkal nagyobb a magyarok bizalma. Az emberek többsége szerint a legnagyobb kihívás Magyarország számára továbbra is a munkanélküliség, érdekesség viszont, hogy például a migrációt vagy a terrorizmust messze nem érzik ekkora veszélynek.
"Nagyon-nagyon intenzív" munka zajlik uniós szinten a menekültválság hatékonyabb kezelése érdekében, és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői szükség esetén "készen állnak" egy rendkívüli uniós csúcstalálkozó megtartására - mondta a német kancellár pénteken Berlinben a dán kormányfővel folytatott megbeszélése után.
Újabb fiatal magyar vállalkozó vehet részt az Erasmus Fiatal Vállalkozóknak programjában, így akár hat hónapon keresztül építheti nemzetközi üzleti kapcsolatait, gyűjtheti tudását és tapasztalatait egy más sikeres külföldi cégvezetőnél. Ez azt jelenti, hogy már 50 felett jár azon fiatal magyar vállalkozók száma, akik éltek a közvetlen brüsszeli finanszírozású pályázati lehetőséggel, sőt ezen program testvérprogramjában, a CONNECT-ben olyan vállalkozó kedvű is akadt, aki Brazíliában töltött egy hónapot egy sikeres vállalkozó szárnyai alatt.
Árrögzítés miatt kell bírságot fizetniük.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Történelmi mélyponton a forint az angol fonttal szemben.
Korábban a Time magazinnál is Trump volt a befutó.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
